A villamosmérnökök, mint a mérnöki tudományokkal foglalkozó szakemberek
kreativitásának grafológiai vizsgálata
"Ha mindenki egyformán gondolkodik, akkor senki sem gondolkodik igazán." (George Patton tábornok)
Kreatív gondolkodás nem jön létre légüres térben, indítékra, tárgyra van szüksége, amelytől működésbe jöhet. Ez a világítástechnikában teljességgel megadatik, így lehet az, hogy évről-évre egyre több és több újdonság jelenik meg a fényforrásoktól kezdve a legkorszerűbb világítási elképzelésekig. Így juthattunk el az ősember fáklyájától a mai modern egyszerű plexiből (poli-metil-metaklorid) előállított fényvezetőig, vagy a szilíciumból (szilícium-oxid) létrehozott LED-ig.
Sokan azt gondolják róluk, hogy "szabványemberek", hiszen a nem szakmabeli, laikus társadalom, csak azt látja, hogy a villamosmérnökök számok, képletek, szigorú szabályok világában dolgoznak, élnek. Pedig kreativitás nélkül nem tudnának újabbnál újabb kihívásokat, egyedi feladatokat, helyzeteket megoldani.
Mindezeket figyelembe véve jutottam arra a véleményre, hogy a villamosmérnökök nem kevésbé kreatívak, mint más szakma gyakorlói.
Tehát arra vállalkoztam, hogy grafológiai vizsgálat segítségével megfigyeljem a villamosmérnökök kreativitását. A kézírások vizsgálatát kiegészítettem egy pszichológiai rajzbefejezési teszttel. Az egymástól független elemzésektől azt vártam, hogy két, közel azonos eredmény szülessen, s így a grafológiai vizsgálat alapján létrejött végeredményemet a pszichológiai teszt képes lesz alátámasztani.
Írásminták készítői (duktorok)
A szakmán belül a nemek aránya kezdetek óta- köztudottan nem kiegyenlített. Jelen esetben 3:1 azaz 20 duktor közül 15 férfi és 5 nő. Átlag életkoruk 39 év. Valamennyien villamosmérnöki alapdiplomával rendelkeznek 14-en főiskolai és 6-an egyetemi végzettséggel.
Vizsgálat folyamata
Első lépésként elvégeztem a szükséges méréseket mikro,-mezo, és makroelemekre vonatkozóan melyek során az írásjegyek statikus, dinamikus valamint globális jellemzőit vizsgáltam. Majd a szakirodalomban olvasottak alapján kiválasztottam a kreativitással összefüggő legfontosabb tulajdonságokat, képességeket. E képességekre vonatkozó íráselemeket is megvizsgáltam, végül diagramon szemléltettem és kiértékeltem.
Kreativitás vizsgálat pszichológiai teszt alapján
A képbefejezési teszt 10 db különálló megkezdett képből áll. Minden írásmintát adó személynek 10 perc állt a rendelkezésére, hogy a megkezdett vonalas rajzokból érdekes ábrákat, alakokat készítsen és az elkészített rajzoknak címet is adjon. Az általam alkalmazott képbefejezési teszt három képesség vizsgálatát tette lehetővé. Az originalitás, flexibilitás és fluenciát, illetve további két mutatót számíthattam az előzőekből, nevezetesen az átlag originalitást és a relatív flexibilitást.
A grafológiai vizsgálat, valamint a képbefejezési teszt eredményének összehasonlítása
Mielőtt a vizsgálatok eredményéből, bármiféle következtetést vontam volna le, fontosnak tartottam megjegyezni, hogy a két vizsgálat mértékegysége nem azonos. Míg a grafológia vizsgálat %-os értéket mutat, addig a pszichológiai teszt a bázis csoportra (1048 fő) vetített T pont értéket. Továbbá az intervallumok sem teljesen egyezőek. A grafológiában 60%, illetve e feletti érték elérése esetén beszélünk arról, hogy az adott személyiségjegy jellemző az írásminta készítőjére. A pszichológiai tesztnél az 50 T pont feletti érték már középérték felettinek értékelendő.
Így a két különböző módon mért mérőszámok összevetése előtt megvizsgáltam az intervallum határokat és a teljes skála terjedelmét.
Milyen megállapítás született? Valóban korrelált egymással a két vizsgálat eredménye?
Mindazoknak akiket e téma megérintett, kíváncsivá tett vizsgálatom anyagát rész-és végeredményeit szívesen elküldöm a kézírás készítőinek személyes adatai nélkül. |
